színes feliratos angol-amerikai krimi, 120 perc, 2008
Rendező: Danny Boyle
Jaj hát ez nagyon jó kis film, kérem! De nem úgy, na. Nem úgy jó film, hogy feszes a szerkezete, nem tudsz belekötni a sztoriba, érzed a bőrödön, és másnap is kattogsz rajta. De nem ám! Ez azért jó film, mert egész egyszerűen jó nézni, melengeti az ember rideg téli szívét, kicsit olyan tündérmese. Nem is kicsit, inkább igazán tündérmese, ami akár valóság is lehetne. A menekülő kissrácok pont elérik azt a vonatot, a srác pont bejut a legyenönisbe, pont azokat kérdezik, a lányt pont megpillantja, a lány pont eléri a telefont, és így tovább... mind csupa olyan, ami velem vagy veled pont nem történik meg. Sosincs szerencsém. De a film rádöbbent, hogy valahogy a dolgok mindig pont azért történnek, mert így kell történniük: micsoda közhely! De cserébe nagyon jó érzés. A film zenéje is pont milyen jó. Nem is teszem be a trélert ide, inkább a legjobb zenét. És hát ezek a kis indiai kissrácok is milyen tündériek... andzselinadzsoli biztos indiai kisfiút fog legközelebb örökbefogadni, ha megnézi ezt a filmet. Van a filmben valami tvisztolivéres is, talán nem véletlen, hogy a vágó vezetékneve Dickens.
A filmben persze szebbnél szebb tájak, színes, utazási iroda brossurájiból ismert képek, India. Nyomor és gazdaság. Gazdagság és nyomor. Szerelem és hit. Ilyesmi. Meg kell nézni ezt is, na és a zenéjét letölteni megvásárolni.
Utolsó kommentek