HTML

myaszösz

Elmegyek és megnézem, elolvasom vagy lefényképezem, meghallgatom, megszeretem, kinevetem vagy elsírom. De leginkább leírom.

Utolsó kommentek

  • grecka: Kedves Urszuszka, ha kedved támad a könyvkötészetről beszélgetni,csak rajta,Teljesen jól érzed és ... (2010.01.20. 20:50) Könyvkötő
  • torpicur: Ez tetszik. Ismerős az érzés. :) Gratulálok a gyilkoláshoz. :)) Ismered Ady-tól a "Megöltem egy pi... (2009.06.23. 07:48) Megölni a mumust
  • Utolsó 20

II. A mese folytatódik...

2008.10.22. 19:34 :: urszuszka

...ott állt a fa alatt teljes valójában egy aprócska mackólány kis kék szoknyácskájában, rózsaszínű bundáján megcsillant a holdfény. Gombszemeivel kémlelte a tájat, majd amikor meggyőződött róla, hogy nem látja őt senki, táncra perdült, pörgött, forgott, és a kis talpacskáira erősített hatalmas medvetalpakon tapicskolva egyszercsak ráugrott csillámló vízre, és táncát az ezüstös tó vizén folytatta. A parasztgyerek annyira elámult ezen a jeleneten, hogy hirtelenjében nem is tudta mitévő legyen, de úgy döntött megvárja mi fog történni a rózsaszínű lénnyel. A kis mackólány egy idő után elfáradt a nagy táncolásban, és fáradtan, sóhajtva ült le a tó partjára. Sóhajtozott és a következőket dalolta:
De szeretném, ha egyszer láthatna valaki,
Rózsaszínű bundámat az igazinak megmutatni.
Ha nem jön senki úgyis jó,
Hiszen itt a legfinomabb a somlói galuskó.
Nahát a parasztlegénynek sem kellett több, szíve hevesen vert és már réges régen tudta mi a dolga, hogy megszelídítse az aprócska, rózsaszínű, kékszoknyás mackólányt. Megvárta amíg hajnalodik, és a tünemény visszahúzódik rejtekhelyére. Azon nyomban nekilátott felhajtani az erdő legfinomabb somlói galuskáját, hiszen amit ő akart, az nem más volt, mint a kis mackólányt maga mellett tudni egy egész életen keresztül, gyönyörködni táncában, és mellé szegődni. Haj, ha ő tudta volna, hogy a mackólány születése óta csak őt várta egész életében, amíg ő a királysággal és egyéb dolgaival szöszölt. A legfinomabb somlói galuska előkeríttetett, hiszen a parasztgyerek egyből nekilátott a teendőknek, határozottan és keményen cselekedve szerezte meg a hozzávalókat, semmi sem tántoríthatta el már többé a célja elérésétől. Már csak ki kellett várnia a pillanatot, amíg a rózsaszín lény újra előmerészkedik az odujából. Nem volt egyszerű dolga, három éjjel, három nap virrasztott a fa tetején, még a könnye is kicsordult az aggodalomtól, arra gondolt, hogy mi lesz ha sosem jön el újra a mackó, mert talált mást, akinek mutogathatja a kis rózsaszínű bundáját. Persze a parasztgyerek nem tudhatta, hogy mackólány már három napja készülődött a parasztgyerekkel való találkára. Végre újra telihold lett, és a súlyos léptek ismét közeledtek a tópart felé...(folyt.köv...de már csak egy van hátra)
 

Szólj hozzá!

Címkék: mese urszusz

A bejegyzés trackback címe:

https://urszusz.blog.hu/api/trackback/id/tr47726993

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása