Az ember megszokja az egészet, mint a karórát a csuklóján. Fel sem tűnik, hogy milyen jó dolog is az, tudni mennyi az idő. Nem kell verejtékkel előkeresnie a retikül aljáról a mobiltelefont a buszon, hogy megnézze elkésett-e.
Most nincs meg a karórám. Nála hagytam… Vele együtt.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek