Bár munkádon más keres Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes
Mindennapjaimat úgy töltögetem mostanában, mint pohárba a vizet. Nem elég a vonalig tölteni azt hiszem, teli kell, mit teli, csurig. Reggelente pajszerral feszegetem fel ólomként nehezülő szemhéjaimat, félálomban járom végig a reggeli rutin kávé-fürdőszoba-gardrób háromszöget, átverekszem magam a piroshuszas hagymaszagú, keletibesietős társaságán némi muzsikával a fülemben. Összeszorított foggal koncentrálok a nyárra, hogy hamarosan visszatérnek az éjszakába a nappalok, elővehetem újra a bicajt és suhanhatok keresztül a városon. Ehelyett egyelőre a lucskos és szürke Andrássy marad, szorító cipő és újra egy kis karácsonyi giccs. Úgy érzem csak a munka és hatékonyan meg hasznosan eltöltött idő tudata és öröme hoz egy kis sikerélményt. Reggel kicsit nehezen, de azért mosolygok, trécselek, korláton támaszkodok, majd belemerülök stratégiába, költségvetésbe utált papírmunkába. Örömmel töltenek el az „OK”, „akkor legyen úgy”, „rád bízom” szavak. Estére már nehezül a szemhéj megint, de jöhet némi sport, kávézó, színház, film, ami újra felvidít. Nyáron ezek helyett lesz majd a mólón ücsörgés, kacsabámulás, kismarosramenés, fröccsözés, talán Balaton.
Utolsó kommentek